Weboldalt fejlesztünk!

Weboldalunk fejlesztés alatt áll. Az okozott kellemetlenségekért elnézésedet kérjük! Észrevételeidet szívesen vesszük, kérlek ide küldd: info@tarr.hu

Zárva tartás áramszünet miatt

Áramszünet miatt 2018. november 6-án Szekszárd, Bezerédj u. 2. alatt lévő Ügyfélszolgálatunk ZÁRVA tart.

Gyermekvédelem

Ismerd meg a tudatos tévézés és internetezés világát. Tanácsokkal, ingyenesen letölthető szűrőprogramokkal segítünk a nem kívánatos tartalmaktól megóvni gyermekeid.

eloszto-gyermekvédelem-netezz-okosan555

Netezz okosan!

Az internet érdekes világ, de veszélyeket is rejt magában! Tudod milyen oldalakon jár a csemete és mivel tölti a szabadidejét? Szeretnéd megvédeni a gyermeked a káros tartalmaktól, de nem tudod hogyan?

eloszto-gyermekvédelem-tvzzokosan555

Tévézz okosan!

Te is félted gyermeked a TV-ben futó műsorok káros hatásaitól? Nem elég leültetni a gyereket a tévé elé, de konkrét műsorokat is ajánlani kellene neki – ebben segítünk! Hogy mindenki jól válasszon…

Szeretnénk megosztani veletek néhányt információt arról, hogy mivel töltik a gyerekek az idejüket, mire kell figyelni egy tudatos szülőnek!

Mikortól és mennyit tévéznek a gyerekek?

A három év alattiak nagy része rendszeresen leül a képernyő elé, de az átlagos adatok mellett a valóságban jelentős eltérések tapasztalhatók, a szülők korától, végzettségétől, lakóhelyétől, a családok méretétől és médiatudatosságától függően. A 16 évesnél fiatalabbak tévénézési szokásait vizsgálta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, persze a szüleik információi alapján.

  • Az 1-3 éves gyerekeket nevelők körében is nagyon változó, hogy ki mennyi időt engedélyez a kicsiknek. A picik egyharmada egyáltalán nem találkozik a tévével, több mint egyötödük pedig maximum fél órát. Ebben a korosztályban a legkevesebben 1-3 óráig nézhetik a műsorokat, ugyanakkor 3 óránál tovább is csaknem 20 százalékuk ülhet a képernyő előtt. A felmérés alapján az egyévesek 26 százaléka, a kétévesek 30 százaléka mindennap néz TV-t.
  • A 4-6 éveseknél ez utóbbi szám 15 százalék alá csökken, viszont az ilyen korú gyerekek több mint fele (55 százalék) egyáltalán nem vagy nagyon keveset tévézik. Az óvodás kort elérve a gyerekek 50 százalék kapcsolta be minden nap a készüléket.
  • A 7-11 és a 12-16 évesek esetében már nincsenek akkora eltérések a tévézési szokásokban, mint a kicsiknél, az 1-3 órás napi műsoradag ugyan gyakoribb, mint az előző két korcsoportnál, Ugyanakkor a 12-16 éveseknek csupán 6 és 16 százaléka néz minden nap TV-t.
  • Az idősebb fiatalok tévénézési aránya és mértéke az életkor előre haladtával csökken.

.A háttértévézés ugyancsak gyakori jelenség a magyar otthonokban: a megkérdezettek fele-fele arányban válaszoltak úgy, hogy náluk ez előfordul vagy kifejezetten jellemző. A gyerekszobák 16 százalékában található tévékészülék, így a háttértévézés a legkisebbeket ugyancsak közvetlenül érintheti.

A Z-generáció, a tévé és a technológia fejlődése

Ellentmondások jellemzik a Z-generációsok televízióhoz való viszonyát. Bár az utóbbi években növekedett a tévézéssel eltöltött idő a korcsoportban, a szabadidős tevékenységek közül évek óta az internetezés vezet. S míg a televízió általános megítélése a 15-24 évesek között a legrosszabb, a médiumnak sikerült megőriznie közösségteremtő funkcióit a családon belül és kívül egyaránt.

De vajon milyen szerepe van ebben korunk technológiai-gazdasági fejleményeinek?

A fiatalok televíziózási szokásainak változásához hozzájárul egyrészt az a technológiai-gazdasági környezet, ami részben izgalmas új lehetőségeket kínál a televíziózás piacán, illetve más platformokra, elsősorban hálózati felületekre csábítja a közönség egy részét. Másrészt viszont épp ilyen fontosak azok a kulturális tényezők, amelyek azt eredményezik, hogy bár a televízió továbbra is a Z-generáció egyik legfontosabb médiaeszköze, megítélése mégis kedvezőtlen – de legalábbis ellentmondásos –, jelentősége pedig össztársadalmi szinten még mindig jóval nagyobb, mint ebben a korosztályban. Az utóbbi években a médiafogyasztásra fordított időt tekintetve a televízió a fiataloknál is javított a pozícióján. A szakemberek a televíziózásra fordított idő növekedését több technológiai-gazdasági tényező együttes hatásával magyarázzák. Így az utóbbi években az internet nem tudott a web 2.0 megjelenéséhez hasonló forradalmi innovációkat produkálni, ezért az újdonság érzése eltűnt, s ezzel párhuzamosan a televíziónézők számának csökkenése megállt. Ugyanakkor a tévékészülékek rohamos fejlődésének lehetünk tanúi, ami a digitális technológián keresztül a hang és a kép minőségének javulása mellett olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz (pl.: interaktivitás és letölthető alkalmazások), amelyekkel korábban csak a hálózati felületeken találkozhattunk. Nem mellékes az a tényező sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a tévé-előfizetések száma a magyar háztartásokban, ami a csatornaválaszték bővülését eredményezte. Ezzel együtt egyre több magyar nyelvű csatorna jelent meg a kínálatban, miközben az interneten is mind több televíziós műsor vált elérhetővé. Végül a gazdasági válság is a televízió-nézésnek kedvezett, hiszen változatlanul ez jelenti a szabadidő eltöltésének egyik legolcsóbb módját, ami különösen fontos egy olyan árérzékeny fogyasztói csoportban, amelynek tagjai többnyire még nem rendelkeznek saját jövedelemmel. Mindent összevetve azt találjuk, hogy az elmúlt években tapasztalható technológiai és gazdasági folyamatok jelentős lendületet adtak a televíziós piacnak. Ezek a folyamatok a 15-24 év közötti fiatalok médiahasználati szokásait is befolyásolják, mégis egyedül az ő korosztályukban előzi meg az internet népszerűsége a televízióét. Ennek okait viszont elsősorban mégis inkább a televíziózás kultúrájának átalakulásában kell keresnünk.

A fenti képekre kattintva hasznos tanácsokat és megoldási javaslatokat találhattok arra vonatkozólag, hogyan tegyük biztonságossá a gyerek számára azt a rengeteg időt, melyet a TV vagy az Internet előtt töltenek! Csak egy kattintás!