Gyermekvédelem

Ismerd meg a tudatos tévézés és internetezés világát! Tanácsokkal, ingyenesen letölthető szűrőprogramokkal segítünk a nemkívánatos tartalmaktól megóvni gyermekeidet.

Szeretnénk megosztani veletek néhány információt arról, hogy mivel töltik a gyerekek az idejüket, mire kell figyelni egy tudatos szülőnek!

Mikortól és mennyit tévéznek a gyerekek?

A három év alattiak nagy része rendszeresen leül a képernyő elé, de az átlagos adatok mellett a valóságban jelentős eltérések tapasztalhatók, a szülők korától, végzettségétől, lakóhelyétől, a családok méretétől és médiatudatosságától függően. A 16 évesnél fiatalabbak tévénézési szokásait vizsgálta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a szüleik információi alapján.

• Az 1-3 éves gyerekeket nevelők körében is nagyon változó, hogy ki mennyi időt engedélyez a kicsiknek. A picik egyharmada egyáltalán nem találkozik a tévével, több mint egyötödük pedig maximum fél órát. Ebben a korosztályban a legkevesebben 1-3 óráig nézhetik a műsorokat, ugyanakkor 3 óránál tovább is csaknem 20 százalékuk ülhet a képernyő előtt. A felmérés alapján az egyévesek 26 százaléka, a kétévesek 30 százaléka mindennap néz tévét.
• A 4-6 éveseknél ez utóbbi szám 15 százalék alá csökken, viszont az ilyen korú gyerekek több mint fele (55 százalék) egyáltalán nem vagy nagyon keveset tévézik. Az óvodás kort elérve a gyerekek 50 százaléka kapcsolta be minden nap a készüléket.
• A 7-11 és a 12-16 évesek esetében már nincsenek akkora eltérések a tévézési szokásokban, mint a kicsiknél, az 1-3 órás napi műsoradag gyakoribb, mint az előző két korcsoportnál, Ugyanakkor a 12-16 éveseknek csupán 6 és 16 százaléka néz minden nap tévét.
• Az idősebb fiatalok tévénézési aránya és mértéke az életkor előre haladtával csökken.

A háttértévézés gyakori jelenség a magyar otthonokban: a megkérdezettek fele-fele arányban válaszoltak úgy, hogy náluk ez előfordul vagy kifejezetten jellemző. A gyerekszobák 16 százalékában található televízió, így a háttértévézés a legkisebbeket is közvetlenül érintheti.

A Z-generáció, a tévé és a technológia fejlődése

Ellentmondások jellemzik a Z-generációsok televízióhoz való viszonyát. Bár az utóbbi években növekedett a tévézéssel eltöltött idő a korcsoportban, a szabadidős tevékenységek közül évek óta az internetezés vezet. Amíg a televízió általános megítélése a 15-24 évesek között a legrosszabb, a médiumnak sikerült megőriznie közösségteremtő funkcióit a családon belül és kívül egyaránt.

Vajon milyen szerepe van ebben korunk technológiai-gazdasági fejleményeinek?

A fiatalok televíziózási szokásainak változásához hozzájárul egyrészt az a technológiai-gazdasági környezet, ami részben izgalmas új lehetőségeket kínál a televíziózás piacán, illetve más platformokra, elsősorban hálózati felületekre csábítja a közönség egy részét. Másrészt viszont épp ilyen fontosak azok a kulturális tényezők, amelyek azt eredményezik, hogy bár a televízió továbbra is a Z-generáció egyik legfontosabb médiaeszköze, megítélése mégis kedvezőtlen – de legalábbis ellentmondásos –, jelentősége pedig össztársadalmi szinten még mindig jóval nagyobb, mint ebben a korosztályban. Az utóbbi években a médiafogyasztásra fordított időt tekintetve a televízió a fiataloknál is javított a pozícióján. A szakemberek a televíziózásra fordított idő növekedését több technológiai-gazdasági tényező együttes hatásával magyarázzák. Így az utóbbi években az internet nem tudott a web 2.0 megjelenéséhez hasonló forradalmi innovációkat produkálni, ezért az újdonság érzése eltűnt, s ezzel párhuzamosan a televíziónézők számának csökkenése megállt. Ugyanakkor a készülékek rohamos fejlődésének lehetünk tanúi, ami a digitális technológián keresztül a hang- és a kép minőségének javulása mellett olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz (pl.: interaktivitás és letölthető alkalmazások), amelyekkel korábban csak a hálózati felületeken találkozhattunk. Nem mellékes az a tényező sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kábeltévé előfizetések száma a magyar háztartásokban, ami a csatornaválaszték bővülését eredményezte. Ezzel együtt egyre több magyar nyelvű csatorna jelent meg a kínálatban, miközben az interneten is mind több televíziós műsor vált elérhetővé. Végül a gazdasági válság is a tévénézésnek kedvezett, hiszen változatlanul ez jelenti a szabadidő eltöltésének egyik legolcsóbb módját, ami különösen fontos egy olyan árérzékeny fogyasztói csoportban, amelynek tagjai többnyire még nem rendelkeznek saját jövedelemmel. Mindent összevetve azt találjuk, hogy az elmúlt években tapasztalható technológiai és gazdasági folyamatok jelentős lendületet adtak a tévés piacnak. Ezek a folyamatok a 15-24 év közötti fiatalok médiahasználati szokásait is befolyásolják, mégis egyedül az ő korosztályukban előzi meg az internet népszerűsége a televízióét. Ennek okait viszont elsősorban mégis inkább a televíziózás kultúrájának átalakulásában kell keresnünk.

Alakíts ki egészséges digitális szokásokat a családoddal - Google Family Link alkalmazás

A bosszúpornótól a virtuális valóságig: 2020 márciusában elindult a Gyerekaneten.hu, az NMHH szülőknek szóló, szótárszerkezetben felépülő információs oldala.

A weboldal arra vállalkozik, hogy néhány bekezdésnyi szócikkben lefordítsa és röviden megmagyarázza a szülők generációinak azt a digitális világot, amelyben a gyermekeik látszólag magabiztosan közlekednek. Megmutatja a veszélyeket, a kockázatokat, de azt is, miben és miért lelik örömüket a gyerekek az online világban, valamint tanácsokat ad a tudatos döntésekhez bonyolult online szituációkban.

Az algoritmustól a tényellenőrzésig sok területet feldolgoz az oldal, de a legfőbb célja a témaválasztásokkal arra biztatni a szülőket, hogy beszélgessenek a gyerekeikkel azokról a netes kérdésekről is, amelyekre nincs egyszerű válasz.

A Gyerekaneten többek között bemutatja a népszerű közösségi médiaoldalakat az Ask.fm-től a YouTube-ig, a netes fenyegetéseket az adathalászattól a zsarolóvírusig, a kapcsolódó önvédelmi megoldásokkal együtt, de kitér a netes randizás jelenségeire és a videojátékok világára is.

Gyerek a neten